Kenyérsütés

Gépi kenyérsütés

Itt  a gép teljesen automatikusan megsüti a programozás szerint a kenyeret. Arra kell figyelni, hogy itt mindig először a folyékony hozzávalókat tegyük a tartályba, és csak utána a szilárdakat.

Lehetséges/előforduló "hibák":

 Nem kelt meg a kenyér: lehetséges, hogy nem, vagy csak nagyon kevés élesztőt raktunk bele. Ha az élesztő túl korán érintkezik a sóval, az is gátolhatja a kelést. A sütő fedele minden esetben legyen becsukva a kelesztés ideje alatt! A teljes kiőrlésű lisztek, és a magok is visszafogják valamelyest a kelést.

Túl magasra kelt a kenyér: lehetséges, hogy túl sok élesztőt használtunk. Ha látjuk, hogy már nagyon feljött a tészta, és még sok idő van a sütésig, érdemes lekapcsolni azt a programot, és a sütés programmal mindjárt megsütni.

A kenyér elázott: ha a sütés befejezését követően még túl sokáig a sütőformában hagyjuk a kenyeret, a még meleg kenyér nedvességtartalma nem tud eltávozni, így a kenyér ennek hatására, egy idő után megpuhul, elázik. A sütés végeztével vegyük ki a sütőformát, és még kb. 5-10 percet pihentessük benne a kenyeret, majd a formát kissé ferdén tartva finoman rázogassuk ki belőle a kenyeret.

Belül nedves a kész kenyér: legközelebb használjunk 1 evőkanállal több lisztet, vagy ennek megfelelően picit kevesebb folyadékot. 

Beesik a megsült kenyér teteje: lehetséges oka a túl sok folyadék és/vagy élesztő. Ha a dagasztásnál túl lágy lett volna a tészta, legközelebb valamivel kevesebb folyadék kell bele. Ha a tészta állaga megfelelő volt, kicsit kevesebb élesztővel érdemes próbálkozni a jövőben.

A dagasztó-karok bennmaradnak a kenyérben: valami tompa tárgy segítségével távolítsuk el, semmiképp ne használjunk erre fém eszközt, kést, ilyesmit, mert azok megsérthetik a dagasztó karok tapadásgátló bevonatát.

Kenyérsütés sütőben

Egy idő után kicsit elég volt már a "kockaformából", így gondoltam kipróbálom a sütőben megsütni a gép által kidolgozott tésztát, és szinte mindig jól sikerült. Annyi itt a fontos, hogy így valamivel keményebb tésztát kell dagasztani, különben a tepsiben a keléskor meglágyul, "elterpeszkedik a tészta" és széles, lapos kenyér lesz belőle. Lehet venni különböző féle/fajta eszközt erre a célra is.
Én eleinte csak simán sütőpapírral bélelt tepsibe raktam, ma már egy 8 literes jénaiban vagy másnéven kacsasütő tálban sütöm a kenyereket.

Kenyerek megkenése, bevágása

Ez a megkenés szerintem teljesen ízlés kérdése, hogy ki melyik kenyeret/kalácsot mivel keni be. Tulajdonképpen nem is muszáj mindegyiknél alkalmazni, de én személy szerint nem kedvelem, ha olyan "sima, száraz, matt" a kenyerek teteje.

Használható: víz, tej, natúr joghurt, kefír, író, tejföl, tojás+tej keveréke, tojássárga... Annyi, hogy a tojásos kenéstől jóval barnább, fényesebb lesz a kész sülemény teteje, és valamivel puhább is a tapasztalatom szerint.

A bevágás nekem egy jó éles késsel többnyire sikerül, de olvastam már jó megoldásnak cérnát, és pengét is. Ez sem muszáj dolog, de véleményem szerint jobban néz ki egy kenyér is, zsemle is, ha vágott. De mindenki szabadon eldönti úgyis, hogy bekeni/bevágja a kenyerét vagy sem.... 

EGY KIS JÓ TANÁCS, TUDNIVALÓ A HOZZÁVALÓKRÓL


Lisztek
Kenyérliszt: mint ahogy a neve is elárulja, ez a legmegfelelőbb a kenyérsütésre. De ha nincs otthon, akkor sem kell kétségbe esni, ugyanolyan jó kenyeret süthetünk finom-és réteslisztből is!
Teljes kiőrlésű búzaliszt: a korpát és a csírát tartalmazó egész(!) búzaszemet megőrlik, így a liszt súlyosabb és tápanyagban gazdagabb marad, mint a finom vagy réteslisztek. Ezért is lesz az ebből készült kenyér jóval kisebb és nehezebb, tömörebb, mint egy fehér lisztből készült. Ezért ajánlott a teljes kiőrlésű lisztet keverve a fehér lisztekkel használni.
Tönkölybúza: értékes alkotórészei miatt nagyon egészséges, és kiválóan alkalmas kenyérsütéshez, mert igen magas a sikértartalma. A nagy tönkölybúza aránnyal készült kenyerek ízletesek és sokáig elállnak.
Rozsliszt: -a kiőrléstől függően- gazdag B-vitaminokban és ásványi anyagokban. A búzához, és a tönkölybúzához képest viszont jelentősen alacsonyabb a sikértartalma. Búzaliszttel keverve kitűnő kenyér süthető belőle.
Kukoricaliszt, zabliszt, rizsliszt, hajdina: célja többnyire csak ízfokozás, és a kenyérszerkezet lazábbá tétele. Sikért nem tartalmaznak, ezért is csak kis mennyiségben ajánlatos a normál lisztekhez adagolni.
Korpa: A feldolgozatlan korpa és búzacsíra esetében a búza- vagy rozsszemeknek a liszt átszitálása során különválasztott durva külső részeiről van szó. Ezek kisebb mennyiségben gyakran kerülnek a kenyérsütés hozzávalóihoz, mert a kenyeret táplálóbbá, és ízletesebbé teszik.  
Cukor
Nagyon fontos a kenyér színe, és íze szempontjából. Az élesztőnek a cukor jelenti a tápanyagot, ami nagyban elősegíti a kelesztést. A mesterséges édesítőszerek általában nem alkalmasak kenyérkészítéshez, mert az élesztő nem megfelelően reagál ezekre. 
A kenyerek és a sütemények ízének tekintetében is kiegyenlítőként szolgál. Fontos szerepe van még a sütés folyamán a héj színéhez is. Ugyanakkor a só korlátozza az élesztő hatását is, ezért nem ajánlott a receptben megadottól nagy mértékben eltérni. 
Folyadékok 
Szinte akármit lehet használni recept jellegétől függően persze. Víz, tej, kefír, író, gyümölcslevek. A tejtermékek javítják a kenyér ízét is, ezenkívül puhábbá teszik a héjat is. A víztől valamivel ropogósabb marad a kenyérhéj.
Zsíradékok
Az olaj, zsír, vaj és margarin lágyabbá teszik az élesztős kenyereket. A vajjal készült kenyerek tovább frissek is maradnak. A vajat és a margarint mindig puhán vagy olvasztva adjuk a többi hozzávalóhoz.
Élesztő
Az élesztő az erjedési folyamat keretében fejleszti a kenyértészta fellazításhoz szükséges gázt, a szén-dioxid-ot. Ehhez azonban szükség van tápanyagra, a cukor formájában.
A legtöbb recept porélesztőt ír elő, amit sokan nem szeretnek. Nekem tulajdonképpen nincs bajom vele, talán mert eddig (szerencsére) nem volt rossz tapasztalom vele. Úgy hallottam, hogy a különböző márkák, különböző erősségűek lehetnek. Mondjuk többnyire én is friss élesztőt használok, de mindig van a szekrényben néhány tasak porélesztő is tartalékban. 
Friss élesztő - porélesztő mennyiségek az én tapasztalatom szerint:
1 kis mérőkanál porélesztő = 7g friss élesztő 
Kanálméretek
1 nagy mérőkanál = 1 evőkanál
1 kis mérőkanál = 1 teáskanál
1/2 kis mérőkanál = 1 kávés(mokkás)kanál
  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése